Az egyes mikrofongyártó cégek gondosan ügyelnek arra, hogy a specifikációkban megadott értékek nehezen lehessenek összehasonlíthatóak más gyártóékéval. Ám ha mégis, akkor az eljárás olyan bonyolult legyen, hogy inkább válaszd a megbilincselést még akkor is, ha különben perverzitásnak tekinted a bdsm-et (szado-mazo szerepjátékot) – főként két rendőrrel.

"Egy hónapja megismerkedtem egy kedves fiúval, de úgy tűnik, túl gyors volt a tempónk. Az első randin már volt csók, a másodikon pedig tapizás is. Szerinte nem lehetünk boldogok, mert ő szereti az elérhetetlen nőket. Mitévő legyek? Milyen egy elérhetetlen nő?"

Aki valaha is foglalkozott hangtechnikával, biztosan találkozott azzal a rettenettel, ami a legvadabb kínzásoknál is borzalmasabb. Ez a jelenség a földhurok. Noha a magyarázata csak alapfokú fizikai ismereteket tételez föl, a megszüntetése gyakorta roppant nehéz, máskor viszont lehetetlen.

A fehér zaj a fénytanból kapta a nevét, ugyanis a fehér fényben az összes szín megtalálható. A hangtechnikában és az elektromosságban, elektronikában színes zajok is vannak. Ezek közös tulajdonsága, hogy a különböző frekvenciájú összetevők előfordulása ugyan továbbra is véletlenszerű, ám a nagyságuk, amplitúdójuk, teljesítmény sűrűségük nem azonos, hanem valamilyen szabályszerűség szerint alakul.

A mikrofonok kétjelű, intermodulációs torzítási paramétereiről – CCIF IM (különbségi torzítás), SMPTE IM – szinte semmit nem árulnak el a gyártók, és a nyilvános szakirodalomban sincs erről szó. Ha egyáltalán tudunk valamit, az a mikrofonok belső elektronikájára, de nem az egész mikrofonra jellemzők. A mikrofonok zajáról azonban bőségesen van információnk. Zajon most a nemkívánatos, zavaró jeleket értjük.

A nemlineáris torzítási paraméterek közül a legegyszerűbb, legkönnyebben mérhető a harmonikus torzítás. Azért az a neve, mert ennek mérésekor csak azt nézzük, hogy az eredeti, egyetlen frekvenciájú mérőjelhez, a hanghullám kimeneti értékéhez képest a kimeneten a torzításból származó harmonikusok külön-külön mekkorák, illetve, az összes felharmonikus aránya mekkora a kimeneten a mérőjel kimeneti értékéhez képest. Ez utóbbit hívjuk teljes harmonikus torzításnak, THD-nek.