Mint eddig már számos esetben, most is visszatérünk a hallórendszer működéséhez. Ezúttal egyetlen szőrsejtecske működését nézzük meg nagy hangerő esetén. Ilyenkor a szőrsejt nem képes már jobban elhajolni, s ennek következtében a sztereocillium nem tud még szaporábban tüzelni, impulzusokat küldeni az agyba – telítődik. Azt a jelenséget, amikor hiába növeljük a bemenő jelet, a kimenő jel nem mutat változást, határolásnak, limitálásnak nevezzük. A belső szőrsejtek már kb. 60 dBSPL hangnyomás szintnél telítődnek; a teljes, kb. 130 dB-s dinamika tartományhoz a külső szőrsejtek segítsége szükséges. 

Harmonikus torzítás mindenképpen van, ráadásul, a hallórendszerünk akkor is előállítaná, ha nem lenne, hiszen a természetben nincs tökéletes tiszta hang, vagyis szinusz jel. Mi több, a harmonikus torzítások egy része még kellemes is számunkra – szóval, mi lenne, ha szándékosan, effekt jelleggel csinálnánk ilyet?

Hallástartománynak azt a területet nevezzük, amelyet a hallórendszerünk képes feldolgozni. Ezt is ábrázolták az egyenlő hangosságú görbesereg alapján, és ekkor néhány jelenség kapcsán komolyan gyanakodni kezdtek a pszichoakusztikával hivatásszerűen foglalkozó szakemberek.

 Az egyenlő hangosságú görbesereg mutatja meg a kapcsolatot a fizikai hangerősség és a szubjektív hangosság között. Ez a kapcsolat azt mutatja, hogy a hallórendszerünk nemcsak a hallásküszöbön, hanem a teljes hallhatósági tartományban torzít, vagyis a hangosság érzete nemcsak a hangerőtől, hanem a frekvenciától is függ.

Mi tagadás, jól elvoltunk az abszolút hallásküszöb és a nagyothallás problémáival, ami nem véletlen. A következőkben azokat a torzításokat vizsgáljuk meg, amelyek a hallásküszöb fölött jelentkeznek, vagyis a hangerő (a fizikai hangnyomás vagy hangintenzitás) és a hangosság (az észlelt hangerő) közötti összefüggéseket derítjük föl. Ráadásul még mindig csak egyetlen tiszta hangra vonatkozóan fogunk megállapításokat tenni. 

 Az idegi eredetű hallásvesztés a csigán belüli szőrsejteket vagy a hallóideg rostját érintő rendellenességekből ered. Ha az érzékelő mechanizmus szerkezete valamilyen módon sérül, a mechanikus energia elektromos energiává történő átalakító képessége romlik. A csiga szőrsejtjeinek érzékenysége csökken, ezért a csiga frekvencia feldolgozó képessége és a hallásmechanizmus dinamika tartománya is csökken. Hiszen a hallásküszöb megemelkedik, de a fájdalomküszöb nem, vagyis a kettő aránya lesz kisebb, mint az egészséges hallású emberek esetében.