Cs.Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika 136. Minden hangszerre mikrofont!

 

Réges-régen, amikor még ritkaságszámba mentek a mikrofonok, a nagy stúdiók is csak néhány mikrofont használtak. Főleg a hangosítás és a kényelmesebb munkavégzés miatt jött divatba, hogy minden egyes hangszert külön-külön is mikrofonozhatunk, ha van elég pénzünk rá.


A mikrofonokat nemcsak csíptethetjük, hanem rá is csavarozhatjuk, feszíthetjük vagy ragaszthatjuk a hangszerekre, sőt, ragasztani az emberi testre is lehet. A hangszerre szerelhető mikrofonok érzékenysége kicsi vagy közepes, mert a hangforrás közelében nincs szükség nagy érzékenységre – nem lövünk vele.

mt02

Az Audio-Technika ATM350 típusú mikrofonját például tépőzárral szerelték a hangszerre. E kisméretű elektret mikrofon vese, hipervese és gömbi karakterisztikájú kapszulával is kapható.

mt03

A specifikációjából a meglehetősen magas elektromos hangnyomásszint tűrés emelkedik ki, a 149 dBSPL igen szép, hiszen a hangszerek többségében nem kell torlónyomástól tartani.

Az ára 100 000 Ft körül van, a hozzávaló rögzítő pedig 13 000 Ft környékén.

mt04

Vegyünk (ha van pénzünk) egy másik példát is!

mt05

A CAI cég I2 típusú elektret mikronja is többféle módon rögzíthető.

mt06

Fontos, hogy a hangszertest rezgései közvetlenül ne jussanak a mikrofonba, csak a levegőn keresztül, ezért a rögzítő eszköz akusztikus csillapítókat tartalmaz. Hipervese karakterisztikájú változatának irányjellege a frekvencia függvényében kevésbé változik, mint egy átlagos mikrofoné:

mt07

A mikrofon frekvenciamenetében kiemelést láthatsz, 11 kHz körül kb. 3 dB-t.

mt08

Az ábrákról az is látszik, hogy a normál vese karakterisztika a nagyobb frekvenciákon nem annyira baba, kezd gömbivé válni.

mt09

Az elektromos hangnyomásszint tűrés mérési pontatlanságon belül (1 dB) ugyanakkora, mint az Audio-Technikáé. Ez azonban csalóka, mert míg az AT 350M érzékenysége 3,5 mV, addig az I2-é csak 1,4 mV, tehát ugyanakkora hangnyomás szinten az I2-ből jóval kisebb feszültség jön ki, ennek következtében jóval kisebb lesz a harmonikus torzítása – vagyis ugyanakkora THD-hoz jobban meg kell döngetni a mikrofon membránját.

Akkor nézzük meg a saját zajt! Az I2-ét nem kell kiszámolni, hiszen megadták: 25, illetve 29 dBA. Az ATM350-ét viszont ki kell számolni. Hogyan? Úgy, ahogy eddig. A jel-zaj viszonyt 94 dBSPL-nél mérik. Ha tehát ebből a számból kivonjuk a megadott 67 dB-t, akkor 27-et kapunk. Ez – mivel a jel-zaj viszonyt „A” súlyozással vizsgálták –, nem rosszabb, mint a másiké. Marad még a frekvenciamenet. Az ATM350-ét még nem mutattam, lássuk hát!

mt10

Dráma van. Az ATM350-ét kétszer akkora távolságból mérték. Van ám ennek oka, az, hogy ilyen „messziről” a közeltéri hatás már kevésbé érvényesül, de az csak a mély hangok kimenő jelét növeli, tehát a magas tartomány átvitelét a távolság nem befolyásolja. Ha hiszünk ebben, akkor az Audio-Technika hangja simább, mint a CAI-é. Ám ha van rá lehetőséged, a hangszerre szerelhető mikrofonokat arra a hangszerre szerelve hallgassad meg, amin használni fogod. Annál is inkább, mert a konkrét esetben mindkét mikrofon nagyjából ugyanannyiba kerül.

Ám bármelyik hangszerre szerelhető mikrofon mellett is döntesz, azt fogod tapasztalni, hogy ugyan első benyomásra szép a hangjuk, de ez a hang nem elég szellős, éles, gyakran természetellenes.

Még természetellenesebb a hangjuk azoknak a mikrofonoknak, amelyek közvetlenül érintkeznek a hangforrással. Ezeket kontaktmikrofonoknak nevezzük. A kontakt hangszermikrofonokról volt már szó, ezért egy másik fajtát mutatok be: a gégemikrofont.

A gégemikrofont zajos környezetben – pl. helikopter, műhely, motorkerékpár – alkalmazzák, hogy a levegőn keresztül érkező hangrezgéseket ne alakítsa át hangrezgésekké.

mt11

Arra is jó ez a cucc, hogy minden olyan esetben, amikor halkan kell beszélni – pl. vadászat közben vagy titkos katonai műveletek során – ne riasszuk el a leendő zsákmányt.

Mondjuk, az alábbi, a MÍG pilóták használta oxigénmaszk sisakban elrejtve elég riasztó…

mt12

Mennyivel vonzóbb pl ez:

Néhány évtizeddel ezelőtt a tudósok felfedezték, hogy a gégemikrofon használatával gyógyítható a dadogás. Egy ilyen antidadogtató kütyüt mutat az ábra; 2 395 dollárért már viheted is, bluetooth fülessel együtt.

mt13

Bevallom, nekem kétségeim támadtak e varázsszerrel szemben. Jobban bízom Demoszthenész ókori görög politikus módszerében, aki kavicsot tett a nyelve alá. Ha netán kipróbálod e módszert, ne feledd, hogy a kavics lenyelése nem egészséges!

mt14

A gégemikrofonokat nem a gyönyörű hangjuk miatt szeretjük.

Az USA hadseregében a Playstation és PC-s játékokhoz is gégemikrofonokat használnak. Legalábbis ezt sugallja a CTA Digital cég tündérkéje. Megjegyzem, hogy az angolok gége helyett a „throat”, vagyis a „torok” kifejezést használják, de a videó nem a mélytorkosról szól.

Elsősorban persze a háborús játékokban – amilyen a Call mikrofonban egyetlen gombbal lehet némítani és hangerőt szabályozni; kompatibilis a konzolokkal, a PC-kkel és a Max-okkal; a vezeték nélküli összeköttetés pedig bluetooth. Kb. 35 dollár az ára, a hülyének is megéri. Illetve, csak annak éri meg.

A gégemikrofonok másik alkalmazása sajnos, nem játék. Bizonyos betegségeknél, kóros állapotoknál - ilyen pl a gégerák - a torok vagy a légcső kezdeti szakaszát ki kell vágni, vagy a toroknyílást a száj felől kell kikerülni. Így jut csak levegő az alsóbb szakaszba, majd a tüdőbe. Ilyenkor van "luk a gégén". Ezekben az esetekben a hangszalagokat is kiirtják, így a levegő alattuk jut a tüdőbe, illetve onnan a külvilágra. A gégemikrofon segítségével tud csak beszélni a beteg, sérült ember. Ezeket a gégemikrofonokat általában nem szerelik a testre, hanem a beszélő tartja a gégéjéhez. A hang leginkább egy vokóderéhoz hasonlít.

A digitális beszédfelismerő és -szintetizáló rendszerek segítségével ez a csúnya hang csupán alapul szolgál. A felismerést követően a rendszer szép, kellemes hangzású beszédet szólaltat meg, és a felhasználó választhat, kinek a hangján akar megszólalni. A mesterséges intelligenciát is tartalmazó szerkezetek egyre inkább képesek arra, hogy valamennyire a beszéd hangsúlyait is visszaadják, ehhez azonban a szöveg tartalmát, hangvételét meg kell jósolniuk. A jelenlegi kísérleti fejlesztések ezért nemcsak a mikrofont használják, hanem egy kamerával vizsgálják az arckifejezést, és parányi elektródáknak a beültetésével az agy elektromos hullámait is feldolgozzák, hasonlóan az EEG-hez.

A mikrofonokat rögzíthetjük, szerelhetjük az elektronikába is. Jellemzően mobiltelefonok, hallókészülékek, hanggal vezérelhető eszközök és kémkedésre használt cuccok esetében alkalmazzák ezt a gyártók. Legtöbbször MEMS mikrofonokat használnak – ahogy ezt korábban már részletesen megismerhetted. A képen egy orosz gyártmányú szerkezetet láthatsz.

mt15

Az áramkörben van automatikus erősítésszabályozás is.

mt16

A fontosabb paraméterei: frekvenciamenet 80 Hz-16 kHz; jel-zaj viszony 63 dB; maximális erősítés 133-szoros, tömeg 10g.