Cs.Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 137.A mikrofon lábra áll

Nem tudom, hogy te mit gondolsz, de én mindig elcsodálkozom, amikor egy balett-előadáson, műkorcsolya bajnokságon vagy táncversenyen úgy röpködnek az előadók, mintha nem is lenne súlyuk, a partnerük könnyedén elkapja őket, és majdnem mindig sikerül a lábukra érkezniük. A lábimádat a szexuális vonzalomnak egyik fajtája, ha pedig ellopnak valamit tőlünk, azt mondjuk, hogy lába kelt.

A mikrofonoknak nincs lábuk, és még sok egyebük sincs, azonban ezek nélkül a mikrofon legfeljebb dísztárgy lehetne. Sorra vesszük hát, milyen tartozékai lehetnek a mikrofonoknak:

• állványok,
• kengyelek,
• szélvédők,
• köpködés szűrők,
• tápegységek,
• előerősítők.

Mindegyik tartozékról, kiegészítőről volt már szó, most azonban részletesebben is megvizsgáljuk a lelkivilágukat.

Az állványokkal kezdjük, mert ezekről már tudsz annyit, hogy két fontos jellemzőjük van. Az egyik, hogy milyen stabilak, a másik, hogy mennyire jól csillapítják a környezetük mechanikus rezgéseit. Van persze egy csomó más tulajdonságuk is. Például az, hogy milyen magasra húzhatók/tolhatók ki; milyen könnyen szerelhetők; mekkora helyet foglalnak el; milyen nehezek – akar cipekedni a fene –; milyen a színük, mi minden és hogyan szerelhető rájuk; mekkora helyet foglalnak el a színpadon; mi a legcélszerűbb felhasználási területük, és így tovább.

Az állvány stabilitását az állásszilárdság határozza meg. Lám, miért is jó, hogy erről már az általános iskolában is megtanultad, hogy egy testnek annál nagyobb az állásszilárdsága, minél nagyobb az alátámasztási felület, és minél lejjebb van a test súlypontja.

1ml02

Mindkét feltétel teljesül, ha a mikrofonállvány egy minél nagyobb átmérőjű és baromi nehéz talpból, a teletalpból csavarozva nő ki.

1ml03

Az össze- és szétszerelése egyszerű, a rúd belecsavarható a talpba. Nem nagyon szeretjük ezeket az állványokat, mert minél magasabb az állvány, annál nagyobb és nehezebb a talpa – viszont ha valaki el akarná lopni, ezerszer is meggondolná. Nem kell a talpnak korong alakúnak lennie, és ha pl. az énekes mozogni is óhajt az állvánnyal, akár kis kerekek is szerelhetők a talpra, amelyeket természetesen be is lehet fékezni, ha az elmebeteg megnyugodott.

1ml04

A teletalpas állványokat éppen a nagy súlyuk miatt gyakran inkább asztali állványként vagy hangszerállványként – pl. lábdob – használjuk.

1ml05

Az alátámasztási felületet lábakkal növelhetjük meg. Ilyenkor a súly a rúd alsó végén van, s ebbe csavarozható bele a szintén nehéz három láb. Egyes konstrukciók esetén a rúd is a súlyba tolható, és csavarral rögzíthető.

1ml06

Az elhülyülést persze nem lehet elég korán kezdeni, amire ez a Barbie-szerű állvány a példa. Karaokézéshez ajánlják.

1ml07

Alig 70 dollárba kerül mikrofonostól és kábelestől – már amikor kapható, mert e sorok írásakor éppen hiánycikk. De semmi gond, kölyökbutítóból van választék. (Figyelem! Az alábbi videó megtekintése a legstabilabb párkapcsolatokra is végzetes lehet, ezért csak akkor nézesd meg a társaddal, ha szakítani akarsz vele. A búcsúszexre mindenképpen előtte kerüljön sor!)

Az egyik legkedveltebb állványfajta lábait nem kell becsavarni, csupán szét kell terpeszteni.

1ml08

Tudjuk persze, hogy minél nagyobb a terpesz, annál jobb.

1ml09a

A terpesztős állványok egyik jellegzetes alkalmazása az úgynevezett overhead, ami a dobszerkók két felső mikrofonját jelenti.

1ml10

A mikrofonállványok nagy előnye, hogy a mikrofonok magassága tág határok között állítható be. Néha azonban – különösen akkor, ha nincs lehetőségünk függeszteni – a normál állvány legnagyobb magassága sem elég. Ilyenkor vetjük be a mikrofonállványok atombombáját, a kórusállványt. Azért hívják így, mert a kórusok sokszor magas dobogón állnak, és a legfelső sort is el kell érni.

1ml11

A kórusállvány drága és nehéz szerkezet, s ha eldől, ott kő kövön nem marad.

Olykor nem az a fontos, hogy a mikrofon minél magasabbra kerüljön, hanem az, hogy az „állvány” hajlékony legyen. Erre való a hattyúnyak.

1ml12

Az olcsóbb kategóriában gyakori, hogy a hattyúnyakat egybeépítik a mikrofonnal, ami elég gagyi megoldás. Az igazán cseles hattyúnyakak belsejében mikrofonkábel van, s a hattyúnyak XLR csatlakozójára rácuppantható a mikrofon. Ez azért jó, mert nem kell bajlódni azzal, hogy hogyan vezessük a kábelt.

1ml13

A „hajlékonyság” másik megoldása a karos-teleszkópos állvány. Főként rádióstúdiókban kedvelt, és egyes diszkósok is szeretik – én utálom, de ez ne befolyásoljon téged.

1ml14


Létezik ebből olyan változat is, ami az asztalhoz csavarozható. Ennek előnye, hogy kevésbé borul föl.

1ml15

A feneketlen állvány lényege, hogy nincs alja. Valójában ez egy meghosszabbított kézi mikrofon, amit néhány ámokfutó nagyon kedvel.

1ml16

Noha nem feneketlen állvány, mégis nagy hasonlóságot mutat vele a pecabot, amelyet a mozgófilm- és videófelvétel, valamint a tv-műsorkészítés területén használnak. A mikrofonnak nem szabad a képben látszania, de még az árnyékának sem.

1ml17


A függesztett állványok a mennyezetről vagy sínről lógnak le.

1ml18

A mikrofonok helyzetének beállításához az állványokat mozgatni kell. Ez még akkor sem kellemes, ha van olyan ember, akinek az a feladata, hogy ezzel foglalkozzon, hiszen néha centimétereken is múlhat, hogy szépen szól-e a felvétel, a rádió- és tv-adás vagy a hangosítás. A mozgatás megkönnyítésére találták ki a távvezérelhető, motoros állványokat.

1ml19

 

A távvezérléssel – a konkrét vezérlőtől függően – a mikrofon magassága, valamint a hangforráshoz képesti helyzete változtatható, mégpedig folyamatosan. Az egyes beállítások gyakran el is menthetők, így könnyen választható ki a legjobb pozíció. A távvezérlés usb-vel és wi-fivel, mobil telefon segítségével is megvalósítható.


A fenti két videóban látható eszközhöz való ingyenes alkalmazás a cég honlapjáról tölthető le iOs-ra, OSX-re, Androidra és Windowsra: https://dynamount.com/products/studio/

1ml20

A mikrofonállványoknak tartozékaik, kiegészítőik is vannak; az állványtól a mikrofon felé haladva a leggyakoribb kiegészítő a gém.

A gém az állványra csavarozható toldat.

1ml21

Gémből is van nagyon ócska és kiváló is. Mivel a gém megváltoztatja az állvány súlyeloszlását, csak nagyon stabil állványra szabad gémet szerelni, különben az állvány rá fog dőlni a muzsikusra, vagy ami még nagyobb kár, a hangszerére.

A gém finom beállítását a rajta levő, kézzel tekerhető rögzítők segítik.

1ml22

Már amikor segítik. Ugyanis alapvetően két eset van. Az egyik, hogy túltekered a rögzítőt, és hopp, eltörik. A másik, hogy nem tekered elég szorosra. Ebben az esetben a gém szilárdan áll a szépen beigazított helyén – mindaddig, ameddig az élő közvetítés vagy a koncert hangosítása el nem kezdődik. Az első előadó színpadra lépésének pillanatában ereszkedni kezd a gém, és szép lassan, 5-10 perc alatt földet ér, magával rántva az állványt. Ilyenkor szokott a hálás publikum veszettül tapsolni és fütyörészni, te meg megszégyenülten ugrasz föl a színpadra, azt gondolván, hogy mented, ami még menthető. Ám hiába állítod helyre az eredeti állapotot, jobban meghúzva a gém rögzítőit, ahogy a helyedre érsz, a gém a nagy sikerre tekintettel megismétli a produkciót. A két eset természetesen csak ócska gémek és a tűzkeresztségen át nem esett egyedekre igaz. A profi gémek rögzítői anélkül húzhatók megfelelően szorosra, hogy eltörnének, ha pedig már egyszer az életed során alászállt a gém, nem valószínű, hogy legközelebb is megengeded neki.