Cs. Kádár Péter - XXI. századi diszkónika, 153. Műfejet a fejedből!

Noha a műfejes technológia hátrányai nyilvánvalóak – legfőképpen az, hogy csak fejhallgatóval élvezhető a végeredmény igazán – a továbbfejlesztésén továbbra is fáradoznak. Ismét vedd hát föl a lehetőleg jó minőségű fülesedet!

Műfejet – pontosabban, műfejes test-torzót – napjainkban is gyárt az akusztikai műszereiről híres Brüel & Kjaer cég. A HATS (head and torso simulator) nevű termékcsaládnak nemcsak füle és orra, hanem szája is van, sőt, fél teste is.

ml02

Elsősorban mérésekhez, mikrofonok és fejhallgatók teszteléséhez használják; ennek megfelelő az ára is. A mikrofonok nélküli cucc 6 700 dollárba kerül, ám a teljes felszerelést potom 23 ezer dollárért mérik. Persze lehet, hogy ha kettőt veszel belőle, kapsz némi árengedményt. Ilyen felvétel készíthető vele:

A BBC már 1978-ban készített műfejes test-torzós hangjátékot, de ehhez a saját munkatársai által fejlesztett eszközt használta.

ml03

Az egyik híres BBC hangjátékban, „A bosszú” címűben, nincs beszéd. A mű kb. a 11. percben kezdődik, előtte bevezetőt hallhatsz.

Műfejet gyárt és forgalmaz a Binaural Enthusiast nevű cég is. Az ő műfejének tetejére kamera is szerelhető. A legolcsóbb változatot áfa nélkül 500 dollárért mérik.

ml04

Ennek egyik változatával készült a következő felvétel. Különösen akkor ajánlom, ha BDSM-ben utazol, és te vagy a szolga. Nesze, egy kis fenyítés; biz’isten, jobb, mint egy kikötözés!

Lehet ám ezt fokozni is, ha bírod a korbácsolást:

Furcsa megoldást talált ki a 3Dio nevű cég. A Free Space sorozat lényege, hogy a műfejből csak a fület tartották meg.

ml05

Elsősorban zörejfelvételek és ASMR készítéséhez ajánlják.

Természetesen zenei felvételek készítésével is lehet próbálkozni:

A legdrágább modell, a Free Space Pro II ára 2 000 dollár. Ezzel készült az előbbi három felvétel is. Ebbe a típusba DPA 4060-as mikrofon kapszulákat építettek. A DPA 4060 a cég egyik legolcsóbb, de egészen jó miniatűr mikrofonja, amelynek listaára nem egészen 400 dollár. Ha egy-egy fület 100 dollárra becsülünk, meg még a fültartóra is szánunk 100 dollárt, akkor is kb. 900 dollárt nyer a cuccon a cég. A műszaki adatok az elekret DPA mikrofonoknak köszönhetően egészen jók.

ml06

A legolcsóbb változat, a mezei Free Space ugyan csak 500 dollárba kerül, de a műszaki paraméterei alig jobbak, mint egy igényesebb számítógépes mikrofoné, amelynek darabját már kb. 10 ezer forintért megveheted. A kapszula ára átszámolva tényleg 9,5 ezer forint, ezért az árért a felső határfrekvencia csupán 10 kHz. Nyilván nem véletlenül ad meg a gyártó nagyon kevés adatot.

ml07

Ha éppen nincs valami vacakra több száz vagy egy profi műfejre sok ezer dollárod, és mégis akarsz műfejesdit játszani, sokkal olcsóbban úszhatod meg, ha a saját fejed a műfej. Ehhez csak két parányi, gömb karakterisztikájú mikrofont kell jól a füledbe dugni, s ha képes vagy mozdulatlanságba merevedni, már kezdődhet is a móka. Ám az is érdekes lehet, ha éppen azt akarod rögzíteni, hogy mit hallasz, ha végigmégy az utcán.

Az első ilyen készletet a Sennheiser gyártotta 1974-ben; az eBay-n néhány száz dollárért szokták hirdetni. Ezzel a kütyüvel készítette a BBC „A sötét ház” című rádiójátékát, ami sajnos, nincs fönt a neten.

ml08

Emlékeim szerint nagyon jól működött a szerkezet, és igen érdekes felvételeket készítettünk vele a Magyar Rádióban. Az egyik ilyen felvétel során a két apró mikrofont egy hangmérnök fülébe tettük, és azt vizsgáltuk, hogy mi mindent hall, amikor egy élő magazin műsort készít. Mert természetesen nemcsak az éppen adásba kerülő műsorjelet, hanem azt is, ami csak pár perc múlva jut a hallgatókhoz; pl. előre felvett riportokat, zeneszámokat, hallgatók telefonos bejelentkezését, külső helyszíneket. Ezeket ugyanis ellenőrizni kell, mielőtt adásba kevernénk őket. Továbbá olyasmi is a fülébe jut, ami soha nem kerül adásba, pl. a többi munkatárs – adásrendező, szerkesztő, zenei munkatárs – csevegését, utasításait, netán azt, hogy valaki örömhírrel nyit be a technikai helyiségbe, miszerint a büfébe megérkezett a banán vagy az egyik kollégának gyereke született. Sajnos, ez a felvétel is megsemmisült, és ugyancsak sajnálatos, hogy ezt a régi típust nem gyártják. Viszont durván százezer forintért kapható az Ambeo Smart Headset, amely okostelóhoz is csatlakoztatható.

ml09

Frászt kaptál? Akkor most egy rövid bemutató következik.

Az egyik legolcsóbb megoldás a Soundman cég OKM sorozata. Az alapkészlet mindössze kb. 25 ezer forint, s nem is kell a többi kiegészítő, mert te is el tudod készíteni őket. Olyan túl sokat persze nem lehet ettől a mikrofontól várni, hiszen alig többet tudunk róla, mint azt, hogy az átviteli sáv 20 Hz - 20 kHz ±1,5 dB-n belül.

ml10

Napjainkban műfejes felvételek ritkán készülnek, leggyakrabban a számítógépes binaurális szimulációt választják. A műfej inkább elektroakusztikai és pszichoakusztikai mérésekre, vizsgálatokra, modellezésre való, ott találta meg igazi helyét. Annak ellenére így van ez, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a fej- és fülhallgatót viselők száma. Ami egyrészt örvendetes, mert csökkent a környezet hangszennyezése, másrészt szomorú, mert egyre többen hallgatnak rendszeresen, napi több órán keresztül fájdalomküszöb körüli hangokat.

Azért akad néhány példa a hangfelvételre is. Az egyik ilyen a műfejes sztereó történetét, e technika előnyeit és hátrányait mutatja be.

ml11

Noha német nyelvű, nyelvtudás nélkül is többé-kevésbé élvezhető.

ml12

https://soundcloud.com/user-142250895/glanz-und-elend-der-kunstkopf-stereophonie

Ez pedig JJ Lin szingapúri művész egyik, 2015-ben közzétett alkotása:

Nagyon izgalmasak Matthew Lien művei. A pasi beleszeretett a műfejbe, és folyamatosan – napjainkban is – kísérletezik vele.

ml13

Az 1965-ben, San Diegoban született zeneszerző-előadó többféle hangszeren játszik, és a szomorú zene mellett világzenével és elektroakusztikus zenével is kísérletezik. Vagy pl. 16 csatornás lehallgató helyiséget épít a „világ végén”.

Főként az érdekli őt, hogy hogyan lehet valódi 3D-s hangzást létrehozni. Az utóbbi években a műfejes felvételtechnikát párosítja a konvolúciós zengetéssel. (A konvolúciós zengető lényegével a 83. részben találkozhattál.) Matthew Lien a zengetéshez szükséges, különböző termek IR válaszfüggvények felvételéhez is műfejet használ. Az alábbi felvétel érdekessége, hogy a műfej majdnem ott van, ahol a zongorista ül, tehát ahhoz hasonlót hallunk, mint az előadó.

Most viszont nagyjából az szól, mint amit a zongorához közel ülő hallgató hall.

A következő felvételben konvolúciós zengetőt is használt a művész.

A műfejes sztereó tehát kevert intenzitás és fázis sztereó rendszer. Akusztikusan elvileg a teljes teret – frekvenciafüggően – leképezi ugyan, de fejhallgatós hallgatáskor az elöl-hátul szétválasztás bizonytalan, behunyt szemmel általában nem hallunk elölről semmit. Olykor van ugyan parányi magasság-érzet is, de ez közel sem 3D. Noha a bázis szélesebb, mint a műfej nélküli sztereó mikrofonozás esetén, ám a lokalizáció elnagyolt. A jó tulajdonságok közé tartozik, hogy a műfejes sztereónak gyönyörű tere van. A fülközeli hangforrások – pl. fülbe súgás – nagyon hatásosak.

Hangszórós hangsugárzós hallgatáskor a magas hangok teljesen elvesznek, tompa a hangzás. A sztereó hangkép zavaróan összekuszálódik, elmosódik, távolból szól minden. Számos eljárás létezik a hangszórós hallgatás javítására. Legkézenfekvőbbnek a HRTF függvények ellentéte, inverze tűnne, de magából a sztereó jelből nehezen következtethető ki, hogy milyen inverz HRTF függvényekre volna szükség. Ehhez minden esetben meg kéne adni, hogy milyen műfejjel készült a mű. Egyelőre elég reménytelennek tűnik a hangszórós hallgatás, noha vannak próbálkozások még 5.1-es konverzióra is.

Fejhallgatós hallgatáskor gond, hogy a hanghullám kétszer megy át a külső fülön. A fej mozgatásakor a hangkép is mozog, noha ez egy fejmozgatást követő rendszerrel csökkenthető lenne. Az ilyen forgatással „csupán” az a gond, hogy mivel valójában nincs, vagy nagyon esetleges az elöl lokalizáció, a bázis szélessége változik.

A műfejes sztereó egyáltalán nem monokompatibilis, vagyis monóban élvezhetetlen.