Cs. Kádár Péter - XXI. századi diszkónika, 185. Dob hátán dob

A membranofon hangszerek legnagyobb családja a doboké. Membranofon dobok azok a zenecsiholó szerszámok, amelyeknek membránját alapvetően ütéssel szólaltathatjuk meg. A könnyűzene szinte elképzelhetetlen membranofon dobok nélkül.

Akkor most jól figyelj!

Jól hallottad, hogy nem hallottál dobot ebben a nótában. Többek között ezért is oly bensőséges ez a dal. Aztán a világpiac nem bírta ki ütősök nélkül, szerencsére, nem nagyon rontották el. Ja, de.

Ahhoz, hogy a dob ennyire hangsúlyos szerepét jobban megértsed, egy kisebb társaságba, buliba vigyél el egy dobot! Nem fontos, hogy különösebben jó dob legyen. Kérj meg egy önként jelentkezőt, hogy segítsen neked dobolni! Ha sikerült rávenned erre valakit, üss egyet a dobra! Egy invitáló kézmozdulattal kérd meg a partneredet, hogy ő is csináljon valamit! Valószínűleg ő is egyet fog ütni. Erre te üssél rá kettőt! Nagy eséllyel ő is kettőt fog ütni. Aztán dobolj valami egyszerű ritmust! Na, erre már nem biztos, hogy utánzással fog válaszolni, inkább ki fog találni egy másik variációt. S ettől kezdve lesz izgalmas, hogy melyikőtök hogyan reagál a másikra. Úgy kb. 5 perc múlva zárd le valahogy a játékot, mert a többiek már unni fogják. Legegyszerűbben úgy, hogy ő bármit is ütött, te csak egyet fogsz. Ha a másik fél valóban együttműködő, ő is egyet fog, és ezzel valóban vége lesz.

De minek is lesz vége? Vajon muzsikálásnak tekinthető-e kettőtök dobolása? Mondhatjuk annak is, mert volt valamilyen folyamata, hangulata, de tekinthetjük a muzsikálásnál tágabb értelemben vett eszmecserének, kommunikációnak. Hogy miről cseréltetek eszmét? E kommunikáció arról szólt, hogy jó együtt lenni, játszani, próbára tenni egymást, szerepelni, s arról is, hogy értitek egymást. Erős töltése van ám egy ilyen játéknak: engem sok évvel ezelőtt kért meg valaki, hogy legyek a társa a dobolásban, és a konkrét dátumra nem emlékszem ugyan, de a helyszínére, az arcokra, a hangulatra igen. Arra a sokféle jelzésre, amit a dobütéseinkkel, a mozdulatainkkal, a mosolyunkkal, a pofázmányunkra is kiülő rácsodálkozásokkal közöltünk egymással és a többiekkel – s ők velünk.

dhd02

A másik közösségi emlékem az 1994-ben Eurowoodstock néven megrendezett Diákfesztiválhoz (napjainkban Sziget Fesztivál néven fut) kötődik. Az egyik, helyi időszámítás szerint hajnalon (közép-európai idő szerint ez delet jelentett) arra ébredtünk, hogy valaki valami fémeset püföl, mint állat. Kinézvén a csónakház ablakán, egy meglehetősen sáros, félmeztelen lányt láttunk, aki egy üres, rozsdás, olajos hordón dobolt. (A kép csak illusztráció, pusztán a beleélést segítendő.)

dhd03

Érdek nélkül egyre többen csatlakoztunk a lányhoz, s lassanként egy 40-50 fős dobzenekar alakult belőlünk a sárban. A ritmus felvétele, az egymásra hangolódás igen könnyen ment; gondolj arra, hogy ha ritmikus muzsikát hallgatsz, a lábaddal te is szoktad követni az ütemet. A dob rövid hangjainak lüktetése hatással van idegrendszerünkre, mozgáskoordináló, ritmusadó hangszer. Hogy mennyire nehéz eltérni egy közösség ritmusától, arra jó példa az alábbi filmrészlet.

Akkor még nem tudtam, hogy olajos hordókból gyártanak „igazi” dobot is. A stildob Trinidad és Tobagón az 1940-es években létrehozott ütős hangszer, amit egy szétfűrészelt olajos hordó aljából készítenek kalapáccsal és pontozóval. A fémlemezből csíkokat hoznak létre, majd megedzik a lemezt. A homorúvá vált felület minden része más és más hangot ad ki.

A dobolás eredetileg tehát jelzés. Jelzése a veszélynek, a fontos eseménynek vagy a harci utasításoknak. Nem mindenütt alkalmaztak e jelzésekhez membranofon dobokat, az idiofonok is elég jó szolgálatot tettek Afrikában, ahol résdobokat használtak. A résdob lényege, hogy egy kivájt, üreges fatest (vagy bambuszcső, esetleg fémcső) felületén egy vagy több hosszúkás hasíték, rés található, amely kettős feladatot lát el: egyrészt a hangszer testét olyan módon gyengíti meg, hogy szabadabban tudjon bizonyos jellegű deformációs rezgéseket végezni, másrészt ugyanez a rés a belső üreget megnyitva, üregrezonátort hoz létre. A testhangok és az üreghang megfelelő összehangolásával elérhető, hogy a test megütésekor létrejövő rezgések jó hatásfokkal, nagy intenzitású hangként lépjenek ki a környező légtérbe. A nagyobb résdobok hangjai olyan erősek lehetnek, hogy 5–10 kilométerre is elhallatszanak.

dhd04

A résdobok egyik változatát beszélő dobnak is nevezik.

dhd05
Hogy hogyan beszélt? Úgy, hogy kétféle hangot is meg lehetett szólaltatni a megütésével.

Az afrikai nyelvek jelentős hányada, különösen a bantu nyelvek dallamos jellegűek, vagyis a szótagoknak meghatározott hangmagassága van, jelentésmegkülönböztető szereppel. A beszélő dobokkal a magas és mély tónusú szótagok váltakozását tudják a dobosok utánozni. Nyilvánvaló azonban, hogy a beszélt nyelv efféle utánzása nagy információveszteséggel jár, hiszen több szónak is lehet ugyanolyan felépítése, dallama. Ezért a közép-afrikai résdobokon üzenő dobosok cselesek: nem egyszerűen magát a szót, hanem egy aköré épülő „szabványos” kifejezés mintázatát dobolják el. E kifejezések legtöbbször az üzenetet küldő nép beszélt nyelvén megfogalmazott, a szóbeli hagyományban közhelyszerűnek számító, mindenki által ismert mondatok.

dhd06

Dobként használhatunk olyan szerkezeteket is, mint a kanna. A videón a mikrofonozását is láthatod.

A magyar „dob” szó hangutánzó jellegű, a dobszerűség a rövid, határozatlan hangmagasságú hangokban és az őket létrehozó mozdulatokban rejlik. Visszatérve a membranofon dobokhoz, megkülönböztetünk rezonátortest nélküli keretdobokat, egymembrános alul nyitott, egymembrános alul zárt üstdobokat és kétmembrános dobokat. Kicsit lehet ezt cizellálni: az alakjuk szerint vannak

• hengerdobok - átmérőjük végig egyenlő;
• kúpdobok - oldalélei ferdék;
• hordódobok - oldalélei kigömbölyödnek;
• homokóradobok - élei bonyolultabbak;
• tölcsérdobok - vonalat alkotnak;
• lábas dobok - lábuk rendszerint a dobtestből van kivágva;
• hosszúdobok - alakjuk egészen változatos;
• keretes dobok - a bőr könnyű keretre van kifeszítve;
• üstdobok - edény- vagy üstformájú a testük, és csak egy játékfelülettel rendelkeznek.

 

A dob teste készülhet

• kivájt, kiégetett fatörzsből;
• hordószerűen összeillesztett dongákból;
• rétegelt furnérlemezből;
• fémből;
• kerámiából;
• műanyagból;
• bármiből.

Különösen érdekes, hogy milyen erős a kapcsolat a zenei funkció és az akusztikai tulajdonságok között. A bőrmembránok rezgésének csillapítása nagy, ez részben a belső csillapításnak és a levegőtömeg megmozgatása miatti külső csillapításnak köszönhető. Még a műanyag, például polietilén-tereftalát (mylar) membránoknál is a cél e fokozott csillapításnak a megtartása. Azonos hangmagasságok esetén a fémhúr 3-4-szer annyi ideig rezeg. A dobhang ennek következtében gyorsan lecsengő, puffanó, tompa és felhangszegény. Alacsony a bőr rugalmassági együtthatója is, ami azt eredményezi, hogy benne a hang terjedési sebessége jóval kisebb, mint a fákban és a fémekben, ami zeneileg hasznos tulajdonság, mert a felhangok felfelé történő elhangolódását csökkenti. A merevség hatására létrejövő frekvencia-eltolódás az ideális membránhoz képest csupán 0,5-1%-os. Ha a merevség csökkentése érdekében jól elvékonyítjuk a bőrt, akkor gondoskodni kell feszítésről, hogy legyen olyan erő, ami megütéskor a nyugalmi állapotából kitérített hártyát visszatéríti eredeti állapotába, különben nem alakul ki a hangrezgés.

A dobmembránok másik lényeges tulajdonsága a szabálytalan felhangrendszer. Csak a végtelenül vékony ideális húrnak lesz az első felhangja éppen az alaphang pontos oktávja. Valódi húrok esetében is csak vékony bélhúroknál teljesül ez a feltétel, és itt is csupán a hallórendszerünk engedi meg, hogy becsapják. Míg egy zeneileg tökéletes hangnál a 8. rezgési módus az alaphang frekvenciájának 8-szorosa, vagyis 8. harmonikusa, addig körmembránnál a 8. módus frekvenciája mindössze 3,5-szerese az alaphangénak. E rezgések túl közeli frekvenciái, valamint a túl gyors lecsengés okozzák, hogy a hang inkább semlegesnek, zajszerűnek mondható, mintsem zeneinek.

A hangsugárzás akkor ideális, ha a hang azonos sebességgel terjed a levegőben és a rezgő hangforrásban. Ekkor ugyanis a két rezgés jól tud illeszkedni egymáshoz. A membránban a hang terjedési sebessége a felületi feszítettségének négyzetgyökével arányos, a megnövelt feszítés hatására a hangsugárzás javulni, a lecsengés rövidülni fog, hiszen jobb lesz az energia átadása.

A rezonátortest akkor működik fizikai értelemben hatékonyan, ha behangolták a bezárt levegő alaphangjára vagy valamelyik felhangjára, illetve, éppen ellenkezőleg, ha pocsék rezonátorként viselkedik. A legtöbb hagyományos európai dobnál a rezonátorüreg nincs a membránhoz igazítva. De például egy, az 1950-es évek óta létező amerikai egymembrános boobamnak már a hangolt rezonátorok adják a határozott hangmagasságot. Így akár két oktávos terjedelemben is dallamjátszóként használható egy-egy csoportja.

dhd07