Cs. Kádár Péter - XXI. századi diszkónika, 188. Dobolj lábbal!

Minél távolabb van az agyadtól, annál kevésbé tudod irányítani és ellenőrzésed alatt tartani, szabályozni valamelyik testrészedet. A lábunk van a legmesszebb az agyunktól, ezért a láb mozgása a legárulkodóbb testbeszéd, metakommunikáció. Ha valaki dobol a lábával, az arra utal, hogy az illető számára unalmas, érdektelen, amit mondasz vagy csinálsz, és azt szeretné a legjobban, ha lekopnál róla.

Csajozás, pasizás esetén innen nehéz nyerni, ezért jobb, ha nem várod meg, amíg a végzeted kiül a másik fél arcára is.

dlb02

Ha dobott a párod, a legjobb menekülési út a „Füst és lábdob”

A lábdobot azonban nem azért találták ki, hogy lebuktassanak vagy elűzzed a bánatodat, hanem azért, mert ősét, a katonai nagydobot nehéz volt cipelni, és minek tartanád a cuccot magadon, ha nem mozogsz vele?

dlb03

A könnyűzenében a legmélyebb hangú, kb. 50 Hz alapfrekvenciájú membranofon hangszer a földre került. A lábdob fekvő helyzetű hengeres dob, amelynek membránjai borjúbőrből vagy – mostanában szinte kizárólag – műanyagból, a membránt feszítő abroncsok pedig fémből készülnek.

dlb04

A dob átmérője nagyobb, mint a mélysége. Háromféle alapváltozata van: az egyik elöl-hátul bőrözött, vagyis ütő- és rezonáns bőr (membrán) is van rajta; a másikon is van ütő- és rezonáns bőr, de a rezonáns bőrre fúrtak egy hatalmas lyukat; a harmadikon csak ütőbőr van.

dlb05

A három dob nyilvánvalóan eltérően szól. Az elsőbe bezárt levegő erősen csillapítja a hangot. A hangmagasság a két membrán közötti csatolások miatt nehezen határozható meg. A második változaton levő lyuk „hagyja szellőzni” a hangszert, a belső levegő nyomása nem változik, tehát nyitottabb a hangja, a harmadik pedig szélesebb spektrumú, de kevésbé határozott hangot ad. 

A lábdobot a zenész nem közvetlenül, hanem lábgép, pedál segítségével szólaltatja meg. Az eredeti, 1900-ban föltalált szerkezet még szimpla pedál volt, később az erőteljesebb hangzás és a gyorsabb tempók követése érdekében alkották meg a kettős pedált, más néven a duplázót, ami a jazzben a múlt század negyvenes éveiben, a rockzenében 20 évvel később terjedt el.

dlb06

A pedált a dobos kétfajta módon működteti: fektetett sarokkal vagy emelt sarokkal.

A pedál egyáltalán nem veszélytelen szerkezet: a felépítéséből és működtetéséből adódóan az izmok kifáradását, sérülését okozhatja. Különösen érvényes ez a metálbandák dobosaira, ugyanis ebben a műfajban nagyon feszes a ritmus.

dlb07

Egy-egy serényebb dobos percenkénti 280 ütést mér a lábdobra a duplázó segítségével. Koncerten a muzsikus körülbelül egy órán át nyomogatja a pedált, némi szünet csak a nóták között van. Kiszámolták, hogy egy koncerten átlagosan tízezer találat éri a lábdob ütőmembránját. A következő ábrasorozat azt mutatja, hogy miként nő az izmok hőmérséklete, ha a dobos kipihente magát, illetve már 10 és 20 perce játszik.

dlb08

Mivel a pedál korlátozza a dobos mozgását, e mobilitás hiánya a láb (boka, lábszár, térd) és a hát izmainak fokozott terhelésével jár. Kérdezd meg bármelyik dobos ismerősödet, hogy érzett e már zsibbadást vagy fájdalmat koncerten vagy utána az izmaiban! A fáradást nemcsak az okozza, hogy a pedált le kell nyomni, hanem az is, hogy a membrán megütése után a pedál visszarúg. Ennek ismétlődése nyomorgatja a lábfejet. A vizsgálatok megerősítették, hogy az egyes cégek felelőssége, hogy ergonómiai szempontból milyen pedált gyártanak, a dobosoké pedig, hogy a helyes, nem görnyedt tartást elsajátítsák, megfelelő cipőben játsszanak, illetve, hogy ne hagyják magukat túlhajszolni.

Gyakran panaszkodnak a dobosok, hogy úgy érzik, repülnek, mintha húzná valaki őket hátrafelé. Az érzés elkerülésére a dobszéket úgy kell beállítani, hogy a lábgépre tett láb közel 90 fokos (vagy annál nagyobb) szöget zárjon be. Így lábgépezésnél nem a felsőcombra helyeződik a hangsúly, és a felsőtest nem akar ösztönösen repülni a számára kényelmes testhelyzet irányába.

Vannak olyan elvetemültek is, akik két lábdobon játszanak.

A két lábdobos módszer egyik előnye, hogy jobban érzékelhető a dobolás néhány jellemzője, közvetlenebb a visszajelzés. Olyan muzsika előadásakor, ahol hangsúlyos és gyors a lábdob, jobb, ha két külön lábdob van, mert az ütés után hosszabb ideig szól a dob zengése, döngése. Még akkor is tart, amikor a másik dob is megszólal, egészen addig, amíg újra az első dobot ütik meg. Ha viszont ugyanazt a dobot üti a zenész duplázóval, a következő ütés mindig azonnal lefojtja az előzőt. Századmásodpercekről van szó, a különbség csak jó cuccon érzékelhető.

A szimpla lábgép kevesebb áttételt tartalmaz, hiszen nincs benne kardántengely. Senki nem születik úgy, hogy tudja, mi a kardántengely, csak röviden annyit, hogy olyan mechanikus alkatrész, amely forgó elemeket köt össze. Fontos tulajdonsága ennek a tengelynek, hogy nem merev, ezért lehetséges egymással szöget bezáró elemek összekötése is. Alapja a kardáncsukló.

dlb09a

Két lábdob viszont sokkal nehezebben szállítható, sok esetben föl se fér a színpadra, a hangolása is időigényes, és a duplázót könnyebb beállítani, mint két független pedált. Meg aztán egy dob olcsóbb, mint kettő.

A lábdobot igazán egyszerű mikrofonozni: mindössze a rezonáns bőr mögé vagy a dob belsejébe kell tenni egy mikrofont, és adj neki! Hát bizony, nem így van ez sem. Nagyon nem mindegy, hogy a bőr csattanása is hallatszik-e, vagy csak egy puffanás. Kifejlesztettek lábdob mikrofonokat is, például a legendás AKG D12 dinamikus mikrofont, aminek legutóbbi változata D112 MKII. néven fut.

dlb10

Nem egetverően drága eszköz ez, 30-40 ezer pénzért már a tied lehet. A hangmesterek, hangmérnökök legalább fele erre esküszik. Biztos lehetsz benne, hogy ha nem vagy nagyon béna, a lábdobodnak lábdob hangja lesz. Aligha vezérlődik túl, mert az elektromos hangnyomásszint tűrése 1% THD-nál 160 dBSPL. Ha viszont megnézed ennek a dinamikus, nagymembrános, vese karakterisztikájú mikrofonnak a frekvenciamenetét, elég csálénak találhatod.

dlb11

Van benne egy, a távolságtól függő kiemelés 100 Hz környékén. A távolságfüggés még magyarázható lenne a közeltéri hatással, de a kisebb frekvenciákon vágás nem. Aztán emel a mikrofon úgy 2,5 kHz és 6 kHz között is. Ezt a frekvenciamenetet azzal indokolják, hogy a lábdob fontos frekvenciatartományait fényesítik kissé. Vagyis legyen neki jó mélye, és csattanjon is nagyot.

Még megrázóbb a Shure Beta 52A átviteli sávja:

dlb12

Ezt a mikrofont is kb. annyiért kínálják, mint a D112 MKII-t.

dlb13

Az elektromos hangnyomásszint tűrése óriási: 1% THD-nál 174 dBSPL. Mint láthatod, a közép- és középmagas tartományban emel, 10 kHz-nél viszont már vág.

Ugyancsak mélyet és magasat emel az Audix D6 mikrofon.

dlb14

A maximális elektromos hangnyomásszint tűrése viszont csak 144 dBSPL, és a torzítási értéket sem adják meg. Kicsit többe kerül, mint a másik két mikrofon.

dlb15

Egyáltalán nem meglepő, hogy ebben az árkategóriában a Sennheiser e-602-II. sem nagyon más, de legalább a felső tartomány szélesebb.

dlb16

dlb17

Körülbelül a duplájába kerül a Shure Beta 91A elektret határfelületi mikrofon. Vele már találkozhattál a 173. részben, a zongi mikrofonozásánál, noha ezt a kütyüt lábdobra tervezték.

dlb18

A frekvenciamenete ennek sem sima, de egyenletesebb, mint a többieké. 400 Hz-en van a kütyüben egy kapcsolható 7 dB-es vágás. Ezt azzal indokolják, hogy így jellegzetesebb lesz a lábdob hangzás.

dlb19

A legtöbb gyártó azzal mentegeti, sőt, dicsőíti ezeket a rettenetes frekvenciameneteket, jó esetben kikapcsolható szűrőket, hogy így nincs szükség a mikrofon után hangszínszabályozásra, mert már a mikrofon elintézi azt, a hangmérnök munkáját segítendő. Csakhogy ez nem igaz, hiszen a lábdobok nemcsak abban különböznek egymástól, hogy melyik gyár melyik termékéről van szó, hanem abban is, hogy hogyan hangolták föl őket, hogyan játszanak rajtuk a muzsikusok, és jelentősen befolyásolja a későbbi hangzást, hogy a csodamikrofont hová sikerült tenni. A lábdob mikrofonok többsége nagyon durván felülírja a hangszerek egyedi tulajdonságait, s ekkor már valóban fölösleges hangszínszabályzókat használni, mert ami egyszer elveszett, annak örökre búcsút inthetünk.

Noha egészen más árkategória, még a DPA d: screet ™ 2011A típusú, kettős membránú, vese karakerisztikájú mikrofonnál is azzal értek el jobb jel-zaj viszonyt és irányítottságot, hogy csökkentették a sávszélességet.

dlb20

Persze, ez az előzőekhez képest sokkal babább mikrofon, a specifikációjában is elég sok jellemzőt adnak meg, igen korrekten.

dlb21

Nem megvetendő, hogy -40 Cº és +45 Cºközött, akár 80%-os páratartalom mellett is működik, tehát akár egy szibériai, akár egy őserdei szabadtéri koncerten se fog bekrepálni. Hogy a dob és főleg a dobos bírja-e majd a gyűrődést, az más tészta.

dlb22

S akkor jöjjön a lényeg: hová és hogyan érdemes tenni a mikrofont, ha a lábdob hangjának elektromos rezgésekké való átalakítása a cél? Még mielőtt mikrofonoznál, a lábdobot ajánlatos elszigetelni a többi hangszertől, „garázsba” zárhatod.

dlb23

Régebben, de gyakran mostanság is, ha csak egy bőr van a dobon, akkor szivacsokat, rongyokat helyeztek a dobba, hogy a káros rezgéseket és a dob hosszú lecsengését csillapítsák. Aztán vagy a csillapító anyagokra vagy egy talpas gémre rakták a mikrofont is.

dlb24

Próbálgatással lehet eldönteni a mikrofon pontos helyzetét, de az biztos, hogy nem pont középen van jó helye.

Használhatsz határfelületi mikrofont is.

dlb25

Ha van lyuk a rezonáns membránon, akkor a lehető legrosszabb hely maga a lyuk, noha sok cég éppen ezt a pozíciót ajánlja, ki tudja, miért.. Ha nem akarod a lyukon átdugni a mikrofont, akkor a lyuk elé kell tenned. Legalább olyan távolságra, hogy a kiáramló levegő ne okozzon reccsenést.

dlb26

Célszerű persze belül elhelyezned, próbálgatással.

dlb27

Minél inkább a verő felé néz a mikrofon, annál koppanósabb lesz a hangja, minél messzebb van tőle, annál teltebb.

A kép utáni linkre kattintva megnézheted azt a videót, amely szerint sok dobos úgy szereti a lábdob hangját, hogy rajta van a rezonáns bőr is. Helyezzed a mikrofont a bőrtől kb. 25 cm távolságra úgy, hogy kicsit a középvonal tengelye alatt legyen! Ha több mélyet szeretnél, akkor vigyük távolabb 10-15 cm-rel! Ha koppanósabb hangot kívánsz, akkor vidd a mikrofont közelebb a bőrhöz!

dlb28

https://vimeo.com/341233726

Egyetlen mikrofont használnak a következő videóban is, jó sok rizsával körítve.

Gyakran ajánlják, hogy kéz mikrofonnal mikrofonozd a dobot. Az egyik változatban az egyik mikrofon az ütőbőr előtt, a másik a rezonáns bőr előtt van. Ekkor – miként a pergő mikrofonozásakor is – az egyik mikrofon kimenő jelének fázisát meg kell cserélni. A másik változat szerint az egyik mikrofon a lyukon át van dugva, a másik a rezonáns bőr előtt van. Erre példa a következő videó is, csak már megint egy kicsit sok a duma a lényeg előtt.

A lábdob mikrofonozásának legérdekesebb változata, amikor egy jó nagy hangszórót egy dobozba teszünk, és ezt rakjuk a dob elé. az ilyen mikrofont subkick mikrofonnak hívják, s bár a Yamaha találta ki – vagy legalábbis, jött rá arra, hogy ebből pénzt lehet kaszálni, bármilyen ócska mélyhangszóróból te is készíthetsz ilyet. A kép alatti linkre kattintva, a videóból megtudhatod, hogy a subkick mikrofont a kivágott bőr nyílásához, vagy ha nincs rezonáns bőr, akkor a lábdobtól 1-3 centiméterre érdemes elhelyezned. Ha több mikrofont használsz a lábdobhoz – és szinte kötelező, mert a subkick mikrofon csupán a lábdob hangjának megtámasztására való, meg arra, hogy a gyomrod is élvezzen -, akkor nyugodtan teheted a subkick-mikrofont lábdob széle felé is, ott is rögzíteni fogja a kívánt, 50 Hz - 2 kHz közötti tartományt. A subkick mikrofonnal rögzített hangot csak annyira keverd a másik lábdob hanghoz, hogy éppen csak hallható legyen! Ha ugyanis sokat keversz hozzá belőle, akkor kevésbé lesz definiálható a lábdob hang, és többet ártasz vele, mint használsz. Megjegyezem, a videóbeli subkick hang akkor üt nagyot, ha igen jó minőségű rendszeren hallgatod. Egy laptop hangszóróján pl. szinte meg se mukkan.

dlb29

https://vimeo.com/341234707

A lábdob mikrofonozásáról az Audio-Technika is készített egy rövid videót.

A felvétel végén röviden hivatkoznak egy szokatlan konstrukcióra: két mikrofont építettek közös házba.

dlb30

Az AE2500 egyik kapszulája vese karakterisztikájú elektretet, a másik ugyancsak vese, de dinamikus átalakítót tartalmaz.

dlb31

A kb. 240 ezer forintért mért cuccból a gyártó szerint a dinamikus rész hozza a dögöt, az elektret a dob testének a hangját. Az kétségtelenül igaz, hogy a két membrán mozgása majdnem fázisban van egymással, így biztosan nem oltják ki egymás jelét.

A következő videóban néhány mikrofont hasonlítanak össze. Érdemes megfigyelned a spektrumképeket is.