Cs. Kádár Péter - XXI. századi diszkónika, 196. Reamp? Basszus!

A hangfelvételi technológiának régóta szinte elengedhetetlen része az utómunka.

Még a szomorúzenei felvételek esetén is masszíroznak egy kicsit a nyers felvételen, pl. válogatnak az egyes részfelvételek között, hogy a legjobb lehessen a végső változat, s egyengetik a hangosságot. A rockzenében pedig egészen kivételesen hagyják úgy a nótát, ahogyan az a részfelvételek során megszólalt. Indokolt is, mert ahogy a korai, utómunka nélküli felvételek szólnak, az eléggé szánalmas.

Mivel nagy valószínűséggel nem te vagy az Abbey Road stúdió tulajdonosa, és még annak is kicsi az esélye, hogy valaha is te leszel, neked találták ki a reamp technikát. Ennek lényege az, hogy megfordítjuk a felvételi folyamat egy részét. Vagyis az elektromos gitár hangját vonalról rögzítjük mindenféle effektezés nélkül; csakis azt a jelet, ami a gitár hangszedőjéből jön ki, esetleg egy di-boxon keresztül. Az ábrán ugyan mágneses hangrögzítő szerepel, de ez bármilyen, a di-box jelét fogadni képes számítógép, munkaállomás lehet. Ahhoz, hogy halljad is, mit játszol, a képen egy gitárerősítőt és hangsugárzót is látsz.

rab02

Ezt a rögzített jelet viszed  a stúdióba, ahol olyan gitármotyó van, amilyennek a hangját szeretnéd mikrofonnal rögzíteni. A felvételt magnón vagy munkaállomáson keresztül játsszuk le. A magnó vagy a munkaállomás hangfrekvenciás kimenetére egy anti-di-boxot kötünk, ez a reamp doboz. Passzív di-box alkalmazásakor a reamp doboz esetleg lehet egy fordítva bekötött di-box is, hiszen az lényegében nem más, mint egy transzformátor. A tapasztalatok szerint azonban ez általában nem az igazi. Passzív reamp doboz házilag is készíthető, ha tudsz megfelelő transzformátort szerezni. Egy ilyennek a készítését mutatja be a kép alatti linken található cikk.

rab03

https://www.audioxpress.com/article/you-can-diy-reamplification-revisited

Az aktív di-box természetesen nem működik visszafelé, de a jobb stúdiókban van is aktív reamp doboz.

rab04

Hozzáteszem, hogy aktív reamp dobozt te is készíthetsz otthon; nem nagy ügy. Ugyanis az ábrán látható cucc 200 dollár, ami elég húzós. Ennek az egyik oka, hogy a doboz két erősítőt is tartalmaz, és a földhurkok elkerülése érdekében az egyiknek transzformátoros a kimenete.

rab05

A magas árat némiképp indokolja, hogy a világ egyik legjobb trafóját, a Jensen cég egyik termékét építi be a gyártó. Ennek a trafónak a listaára önmagában 80 dollár, igaz, 20 év garanciát vállalnak rá. Hogy szomorkodj is kicsit, egykor igen jó transzformátorokat és sokkal olcsóbban gyártott a magyar BEAG is, de hol vannak már azok az idők…

rab06

Ha a két kimenetről és a trafóról lemondasz, csak egy előerősítőt kell készítened, amelynek nagy kimenő impedanciája van, és kicsi a kimenő jel szintje.

A reamp technológia előnye, hogy otthon, nyugodt (?) körülmények között, mások kárörvendő mosolya nélkül annyit bénázhatsz, amennyit csak akarsz. Előbb-utóbb csak eltalálsz minden hangot, ami a nótában van. Ha még a kontrollt sem bömbölteted, a szomszédok sem fognak rád támadni. A nyers jelet a reamp dobozból a stúdióban a gitármotyóra vezetve, a mikrofonozással is lehet szöszmötölni. De azért van a módszernek néhány hátránya is, ami miatt én hangmérnökként annyira nem szeretem a reampot, hogy valójában utálom. Az egyik, hogy a reamp során romlik a jel minősége ahhoz képest, amilyen lenne, ha nem használnánk még egy átalakítási folyamatot. A másik, hogy otthon, magányosan, más hangulatban, kevésbé földobva muzsikál az ember, mint amikor igazi tétje van a zenélésnek. Ez a sterilitás bizony, átjön, ráadásul, nem mindig illeszkedik az egész nóta hangulatához. A harmadik, és ez a legfontosabb, hogy ha a muzsikus mégsem játszott időnként tisztán, és ezt nem vette észre, akkor a hamis hangokat ki lehet ugyan cserélni a zenész jelenléte nélkül is, de hogy a csere ne legyen észrevehető, a masszírozás sok esetben több ideig tart, mint amennyit az egész szarakodás megér. lyenkor természetes, hogy a muzsikusnak az ő édes jó anyukája meg a Teremtő nem a legkedvezőbb színben emlegetődik.

A reamp alkalmazását főként basszusgitárok felvételéhez ajánlják. A négyhúros elektromos basszusgitár leggyakoribb hangolása ugyanis olyan, hogy a húrok egy oktávval lejjebb szólnak, mint a „normál” hathúros gitárok alsó négy húrjai.

rab07

Ha belegondolsz, a basszusgitár ellentmondás. Ugyanis azért találták ki, hogy könnyebb és kisebb legyen, mint a bőgő, ám az a hangsugárzó, ami tényleg jó hatásfokkal tudja visszaadni a mély hangokat, legalább olyan méretű, mint egy nagybőgő, a súlyáról nem is beszélve. Az első sorozatban gyártott, tömör testű basszusgitár a Fender Precision Bass volt. Gyönyörű instrumentum ez, nem véletlenül készítik a mai napig is. A hangszedője egytekercses, osztott kivitelű.

rab08

Sokfajta basszusgitár készült azóta, s létezik érintő nélküli is.


rab09

Az Ibanez egyik basszusgitárja hibrid gitár. Hét húrja közül háromnál nincs érintő. Az egyik hangszedője mágneses, a másik kristály (piezo).

rab10

Fej nélkül is gyártanak basszusgitárt.

rab11

Az alábbi klipben olyan basszusgitáron játszanak, amelynek se feje, se érintői nincsenek.

A basszusgitárokhoz speciális erősítőket – ugye, ezeket is fejnek hívják, hadd keveredjenek a fogalmak – és hangsugárzót is gyártanak, továbbá természetesen kombót is. Hogy ne csak a három klasszikusra hivatkozzak, legyen az egyik példa a Peavy Max Bass sorozata!

rab12

Valójában csak a 15”-os, vagyis 39,5 cm átmérőjű hangszórót tartalmazó, 2018. óta gyártott változat szól igazán dögösen. Érdekessége az az áramkör, ami szubbaszusokat hoz létre, hogy még ütősebb legyen a hangzás. A muzsikust segíti, hogy a hangszóró döntött, tehát a zenész jobban hallja önmagát. A cucc kb. 450 dollárba kerül.

Minden fokozatában csövekkel működik az Ampeg cég PF-50T Portaflex típusú feje. A kimenő teljesítménye ugyan csupán 50 watt, de tudjuk, hogy ez nagyobbat szólhat egy 200 wattos félvezetősnél, akkora a csúcsoknál a tartaléka. Az előerősítőjének van nagyszintű, transzformátorral szimmetrizált és földfüggetleníthető kimenete. Meg is kérik az árát: 900 dollárért mérik.

rab13

Az Ampeg PF 112 HLF ládát ajánlják hozzá, amiben egy 12”-os (30,5 cm-es) mély és egy kikapcsolható 1”-os (2,54 cm-es) csipogó löki a hangot. Ez sincs annyira ingyen, úgy 400 dollár körül adják darabját.

rab14

Az Ampeg cég egyébként nem túl ismert hazánkban, viszont van neki 1 000 W kimenő teljesítményű basszus feje is. A csövesek közül a 300 wattos a legnépszerűbb, durván 1 800 dollárért.

rab15

A cég azt javasolja, hogy olyan hangládát köss rá, amelyben 8 db 10”-os (26,4 cm-es) hangszóró van. S mit gondolsz, mely óriásvállalat 2018. óta az Ampeg tulajdonosa? Elárulom: a Yamaha.

Ahhoz, hogy legalább a fejek súlyát csökkenteni lehessen, a csöves erősítőket akkor váltották föl igazán a félvezetősek, amikor a sokkal jobb hatásfokú, D osztályú kapcsolástechnikát kezdték alkalmazni. Ennek az a lényege, hogy egy áramkör az analóg jelet impulzusszélesség modulált jellé alakítja át. Ez olyan jelsorozat, amelyben az egyes impulzusok szélessége annál nagyobb, minél nagyobb a bemenő jel. A D osztályú erősítő működését a későbbiek mélyebben fogom boncolgatni.

rab16

Most csak annyit, hogy a komparátornak nevezett egység az egyik bemenetére kötött hangfrekvenciás jelet összehasonlítja egy nagyon gyors, nagyfrekvenciás háromszög alakú jellel, és az összehasonlítás eredménye a különböző szélességű négyszögjel. A tényleges erősítőben ezzel a jellel kapcsolgatjuk hol az egyik, hol a másik mosfet tranzisztort (lásd a 107. részt) a kimenetre. De mindig csak az egyiket, így az erősítés hatásfoka megközelítheti a 100%-ot. A kimeneten a nagyfrekvenciás komponenst kiszűrjük.

Viszonylag olcsó (kb. 50 ezer Ft) D osztályú erősítő a Behringer Ultrabass BXD3000H típusú, 300 wattos cucca.

rab17

Nem annyira a hangminősége, mint inkább a szolgáltatásai – pl. a hétsávos hangszínszabályzó, a spektrumanalizátor – érdekesek.

A basszusgitár jelét a már sokszor emlegetett Reaper digitális hangmunkaállomás segítségével is rögzíthetjük és effektezhetjük. Az alábbi videó annyira egyértelmű, hogy semmiféle magyarázat nem szükséges hozzá.

A Reaper arra is alkalmas, hogy virtuális basszusgitár felvételt készíthess vele. Csak egy USB-s midi billentyűzet kell hozzá, de ilyet kb. 10-20 rongyért már vásárolhatsz. Ám, ha még ennyi pénzed sincs, a Reaper virtuális billentyűzetét is használhatod. Ne szégyelld, ahol ezt a részt írom, nincs midi billentyűzet. Viszont ahhoz, hogy lásd is a klaviatúrát, a „view” menüpontban ki kell választani a virtuális billentyűzetet. Amíg erre rájöttem…

rab18

A videó azt is megmutatja, honnan tölthetsz le ingyen basszusgitár szimulátort. Sajnos, a szerző által kiválasztott példány telepítésével többet kell vacakolni, mint ami a klipből kiderül, de ha sikerül, van minek örülnöd.

A következő két videó a basszusgitár hagyományosnak mondható felvételére ad tippeket. Sok újdonság nincs bennük, inkább összefoglalja az eddigieket. Az első – amit a kép utáni linkre kattintva nézhetsz meg, - azzal kezdődik, hogy basszusgitárt vonalból és erősítőből is szoktunk rögzíteni. Felvételkor használj jó minőségű füldugókat! Ha több hangszóró van a ládában, akkor válaszd ki azt, amelyik a legjobban szól! A nagymembrános kondenzátor mikrofont ajánl, amit nagyon közel helyezz a ládához, és a hangszóró széle felé irányítsd! Kipróbálhatsz subkick mikrofont és dinamikus mikrofonokat is. Addig pásztázd a hangszórót a mikrofonnal, amíg meg nem találod a legmegfelelőbb állapotot! Az oldschool technika szerint tedd távolabb a mikrofont a ládától kb. 30 cm-re!

rab19

https://vimeo.com/351597332

A másik videó, amit a kép alatti linkre kattintva érhetsz el, a di-boxszal, vonalról készíthető felvételről szól. Több mikrofon előerősítő is rendelkezik már „di” (direct input) bemenettel. A basszusgitárt a di-box bemenetére kötjük. A di-boxot a keverőhöz vagy a hangkártyához csatlakoztatjuk. A földelést kapcsolóval szakíthatjuk meg.

rab20

https://vimeo.com/351598572

Az Audio.Technica sorozata a saját mikrofonjait reklámozza. Érdekes, hogy a teltebb, mélyebb hangzáshoz nyolcas karakterisztikát javasol.

Nemcsak tömör testű, hangszedős elektromos gitárt készítenek, hanem elektromos hegedűt is.

Meg csellót és bőgőt is:

rab21

Beethoven elektromos csellón se rossz.

Sőt, még elektromos hárfa is létezik.

rab22

Akkor együtt:

Négy csodaszép nő – az Asturia elektromos vonósnégyes.