Cs. Kádár Péter - XXI. századi diszkónika, 197. Unatkozik?

Vásároljon mosómedvét! – mondja Pepin sógor a Sörgyári capriccioban.

Az kevéssé valószínű, hogy Harold Rhodes olvasta volna a könyvet vagy pláne látta volna az abból készült – akárhányszor megnézheted, mindig halálra röhögöd magad – filmet.

Rhodes 1942-ben, az USA katonai légierejénél szolgált oktatóként, és ekkor még ez a mű meg sem született.

unk02

Viszont egy sebész arra kérte őt, hogy találjon ki valami eszközt a sebesült és unatkozó katonák hasznos szórakoztatására, annál is inkább, mert a lezuhant B17-es bombázók anyagából csinálni kéne valami hasznosat.

Mivel Rhodes zongoratanár volt, úgy gondolta, a legcélszerűbb, ha zongorákat készít a betegeknek. Feltételezem, hogy ha fuvolatanár lett volna, sohasem születik meg a Xylette. Az a kétoktávos, ölben tartva is működtethető hangszer, amelynek rezgéskeltői B17-esekből kioperált csövekből készültek, s amelynek csengő-bongó hangja sokkal inkább hasonlított a cselesztáéhoz (lásd a sorozat 164. részét), mint a zongoráéhoz.

unk03

A katonák zenei képzése és a kifejlesztett hangszer olyan sikeres volt, hogy a hadügyminisztérium megkérte, készítsen a Xylette-hez tervrajzokat és használati utasítást, hogy megkezdhessék a gyártást. 1942 és 1945 között mintegy 125 ezer darabot készítettek, és csaknem negyedmillió katona tanult meg játszani a billentyűs hangszeren. Aztán kitört a béke, Rhodes meg rájött arra, hogy a „zongora” gyártása jó üzlet. Tanítási céllal megalkotta a Pre Pianot, amelyben csöves erősítő és egy kis hangszóró is volt.

unk04

A mechanikai rezgéseket kristályhangszedők alakították át elektromos jelekké.

unk05

A Rhodes zongora tehát hangszedővel fölszerelt idiofon alapú hangszer. A billentyű kalapácsot mozgat, ami megüti a rezgésre képes, hangolt rudat (hangvillát). A rúd rezgéseit a hangszedő alakítja át. Annyi hangszedő van, ahány hangvilla. A Pre Pianohoz még ülőke is csatlakozott.

unk06

A 38 billentyűs Pre Piano hangzása már a jellegzetes Rhodes hangzás.

Leo Fender jó üzletet szimatolt Rhodes találmányában, hiszen a cége erősítőket is gyártott, a Rhodes zongiknak meg nem volt tisztességes erősítőjük. Ezért társult Rhodes-szal, és rögtön beleszólt az életébe. Ennek eredményeként született egy, a basszusgitár hangterjedelméhez hasonló hangszer 1960-ban, a Fender Rhodes Piano-Bass. Azért vált népszerűvé, mert abban a hangtartományban szólt szépen, amelyben a korabeli elektromos-elektronikus billentyűsök nem muzsikáltak különösebben jól, illetve, lehetővé tette, hogy a basszus szólam egyidejűleg szólaljon meg a többi hanggal. Az elektronikus hangszerek ugyanis abban az időben egyszerre csak egy vagy esetleg néhány hangot tudtak megszólaltatni. A Doors híres nótájában az egyik billentyűs hangszer a tranzisztoros Vox Continental elektronikus orgona, a másik a tetején levő Fender Rhodes Piano Bass.

1963-1964-ben megjelent a Celeste, mely lényegében a Piano Bass magasabb hangfekvésű, 3 és 4 oktávos változata volt.

unk07

A Silver Top modellek 1965-69 között kerültek forgalomba. A Fender Rhodes Electric Piano többféle változatban volt elérhető, legkedveltebb a 73 billentyűs volt, melybe egy 50 W-os monó erősítőt 4 x 12"-os (30,5 cm-es) hangszórókat, magas/mély hangszínszabályzókat, továbbá tremolo effektet építettek be. Az ekkor gyártott modellekben csepp alakú, filc-bevonatos fakalapácsok voltak, s ezek ütötték meg a hangvillákat. Az összes ekkori modell csillogó ezüstös borítást kapott, erről kapták nevüket.

unk08

Az igazán szépen szóló zongi a Fender Rhodes Mark I. Stage Piano volt. A kalapácsok és a hangvillák tartósabbak lettek, és 1972-ben végre 88 billentyűs lett a hangszer, mint az igazi zongorák hangterjedelme. Az erősítő egyes változatokban kikerült a cuccból.

unk09

1975-ben – amikor már nem mellesleg a CBS Music Instrumentsé volt a cég – a Fender nevet elhagyták. A Rhodes Mark I.-be ismét erősítő, ezúttal sztereó, 2x50 wattos került, és kissé gagyibb lett a hangszer a sok műanyag miatt. Lágyabb, bárszerűbb hangzás jellemezte.

A múlt század 70-es éveinek végén jelent meg a Rhodes Mark II., ami súlycsökkentés és anyagtakarékosság miatt tovább gagyisodott.

unk10

A fa billentyűket műanyagra cserélték, így a billentés érzése kezdett hasonlítani a korai digitális zongorákéhoz. Szegény Harold Rhodes szomorú is volt. S itt valójában vége is a történetnek, mert a folytatás méltatlan: a Rhodes Mark III. már egy szintetizátor volt, a többiek meg még inkább – nem véletlenül. Az új tulajdonos ugyanis a Roland lett.

Bevallom neked, hogy minden tökéletlenségével együtt nagyon szeretem a régi Fender-Rhodes hangzást, hiszen a cselesztáét is szeretem. A következő nótát meg különösen csípem, de csakis ebben a változatban.

Európában kevésbé, az USA-ban azonban népszerű volt a Wurlitzer cég elektromos zongorája, népszerű nevén a Wurly. Majdnem úgy működött, mint a Rhodes zongi, de hangvilla rudak helyett fém nyelveket ütögetett a kalapács. A nyelvek végén kis súly volt. A különböző hosszúságú nyelvecskék egyetlen fémlemez hornyaiban feküdtek. Nem hangonként volt hangszedő, mint a Fender-Rhodes zongikban, hanem a lemez rezgéseit alakította ár egyetlen hangszedő elektromos jellé.

unk11

1954-ben gyártották az első, 1980. körül a Wurly utolsó változatát.

A két zongora közötti különbséget egyetlen hang hullámalakján nézheted meg. A Rhodes-é lekerekítettebb, a Wurly-é háromszögesebb, élesebb.

unk13

A különbséget meg is hallgathatod!

Európában a nyugatnémet Hohner cég próbálkozott hangszedős zongorával. Pontosabban, a zongora egyik ősének, a klavikordnak (lásd a sorozat 43. részét) elektromos változatával, a Clavinettel lepték meg a muzsikusokat.

A legnépszerűbb és legnagyobb példányszámban gyártott változat a D6-os modell volt.

unk14

A Clavinet – miként az elektromos gitár is – húrok rezgéseit alakítja át. Két hatalmas mágneses hangszedője volt.

unk15

A húrokat és a húrtartó szerkezetet a billentyűzet alá helyezték.

unk16

A húrokat kalapácsok ütögetik.

unk17

Clavinetből 1964 és 1980. között mindössze 28 ezer darabot gyártottak; ezt követően a Hohner cég megsemmisítette a hangszer gyártásához szükséges összes szerszámot, a maradék alkatrészt pedig ömlesztve eladták. Az embernek bőgni támad kedve, nem is szólva arról, hogy mit érezhetett a feltaláló, Ernst Zacharias. A konstruktőr 1924-ben született, és nyugdíjasok otthonában, szerény körülmények között él.

A régiségpiacon kapható Clavinetek igen rossz állapotban vannak. Javításuk szinte lehetetlen, s nemcsak azért, mert semmi nem kapható hozzájuk, hanem azért sem, mert a szerkezet többnyire repedezetté vált.

A Clavinettel csaknem azonos időben, 1964 jelent meg a konkurencia, az NDK-beli Weltmeister (VEB Klingenthaler Harmonikawerke) hangszergyár Claviset nevű hangszere. Noha működési elve kísértetiesen hasonlít a Clavinetére, nem volt szabadalmi per.

unk18