Az idő mérésének több ezer éves története azt bizonyítja, hogy életünkben milyen fontos szerepe van az időnek. A napóra, a homokóra, a vízóra vagy éppen a képen látható gyertyaóra mind-mind egy-egy próbálkozás volt arra, hogy minél pontosabban tudjuk megmondani, mennyi is az idő.

Az anyagi világ térben és időben végtelen – bármit is jelentsen ez. E végtelen világnak bármilyen parányi vagy hatalmas részét is vizsgáljuk, egyrészt azt tapasztaljuk, hogy minden folyamatosan változik, hullám természetű, másrészt különálló részecskékből áll. Erről a látszólagos ellentmondásról bizonyára hallottál és olvastál már, hiszen az ezzel kapcsolatos, máig meghatározó elméletek több mint száz esztendősek. S hogy ezen elméletek nemcsak képzelgések, azt éppen 2016. február 11-én bizonyították be a tudósok, amikor kísérletileg is igazolták Einstein gravitációs hullámokról szóló feltevését.

Néhány ezer éve tudjuk már, hogy számok nélkül elképzelhetetlen az élet. Magyar őseink kezdetben a hatos számrendszert használták, ám később áttértek a hetes számrendszerre. Ezt az időszakot őrzi néhány kifejezésünk: hétfejű sárkány, hétpecsétes titok, hetedhét ország. A 17. században aztán áttértek a tízes jellegű számrendszerre. Azért jellegű, mert a helyiértéket még nem használták. Az akkori számjegyek rovásírásúak voltak.

Nem tudom, ki találta ki, hogy a parajpüré ehető, mindenesetre, a finomfőzelék még annál is nagyobb merénylet a babákkal szemben. Most azonban maradunk a spenótnál. Tegyük föl, hogy ketten vagytok testvérek, és mindketten hajlandóak vagytok megenni ezt a zöld trutyit. Jelzem, ha ez a lány kérné, még én is megenném, pedig mennyire utálom...

Nemcsak a mágneses energiát lehet tárolni, hanem az elektromos töltéseket is. Az elektromos töltéstároló eszköz neve: kondenzátor. 

Ha a mágneses tér változik, az egyenes vezetőben vagy a tekercsben feszültség indukálódik, és áram fog folyni. Fordítva is igaz: ha az egyenes vezetőben vagy a tekercsben valamiért megváltozik a feszültség nagysága és emiatt az áram erőssége, a mágneses tér erőssége is változni fog. A mágneses tér változása viszont újabb feszültséget indukál a tekercsben. Az ilyenkor keletkező feszültséget önindukciós feszültségnek, a jelenséget önindukciónak nevezzük.

A természetben minden mozog. Tornáztassunk hát meg egy rúdmágnest egy tekercsben úgy, hogy először csak közelítünk a tekercshez, aztán jól beledugjuk! A képen az N a mágnes északi, az S a déli pólusát jelöli.

Az elektromosság és a mágnesség, mágnesesség szoros kapcsolatban vannak egymással. Olyan szoros kapcsolatban, hogy a két jelenség gyűjtőneve az elektromágnesesség. Ezért aztán a rockzene és a diszkó technikájában is gyakorta találkozunk a mágneses jelenségekkel és azok sokrétű felhasználásával.

A legegyszerűbb áramkörben mindig egyik irányból a másikba folyik az áram, és a feszültség iránya sem változik. Ezért az ilyen áramot és feszültséget egyenáramnak, illetve egyenfeszültségnek hívjuk. 

Az eső valóban esik. Az eső, az igen. Az elektromos feszültség azonban nem esik, bárki is mondjon vagy írjon ilyen szamárságot. Ám ha nem esik a feszültség, akkor mit csinál? Na jó. Kezdjük ismét ott, hogy mi is az az elektromos feszültség.