Nincs élet zaj nélkül. Az analóg jelrögzítés és -továbbítás legnagyobb ellensége mégis a zaj.

A 19. századi ipari forradalom előtt a műszaki eszközök, módszerek évtizedekig alig változtak, a 20. század utolsó harmadától kezdve viszont gyakori lett, hogy valamit éppen csak használni kezdtünk, és már el is tűnt a sokféle, újabb és újabb megoldások forgatagában.

A párkeresés zsákutcája, ha ketten azért kötnek szövetséget, mert külön-külön gyengék. A magánynál persze még az ilyen kényszerházasságok is jobbak – egy ideig. A gazdasági élet és a műszaki fejlesztés területein is azt tapasztaljuk, hogy a boldogító igent előbb-utóbb válóper követi.

A világ jelentősebb közszolgálat rádió és tv-szervezeteinek rengeteg műszaki fejlesztést köszönhetünk. A legtöbb ilyen intézménynek saját kutatói és mérnöki csoportja van, noha a csupán a pillanatnyi költségek csökkentésére hajazó vezetők első lépésükként ezeket akarják megszüntetni.

Kellő akarattal elérhető, hogy a legrosszabb megoldás győzzön, különösen akkor, ha van hozzá elég sok pénz. Az ilyen siker azonban gyorsan kudarccá silányul.

A mátrix kvadró első szárnypróbálgatásai eléggé sikertelenek voltak, mégis több cég próbálta kitalálni, hogyan lehet a legkisebb költséggel a legnagyobb és azonnali hasznot elérni. Közéjük tartozott a japán Sansui.