Cs.Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, X. Légy résen!

2016. január 30.

A hanghullámok soha nem magányosak. Minden hullám találkozik egy másik hullámmal. Sok esetben ez olyan, mint a skizofrénia, vagyis a hullám önmagával – pontosabban, korábbi önmagával – találkozik. Amikor egy hangforrás rezgéseket bocsát ki, és e rezgés energiája tovaterjed a rugalmas közegben, például a levegőben úgy, hogy a közeg molekulái egymást löködik, akkor előbb utóbb beleütköznek valamibe, és onnan visszaverődhetnek. A visszavert hullámok találkoznak a még odafelé haladókkal, s úgy viselkednek, mintha közük se lenne egymáshoz. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a visszaverő felület, például a fal, új hangforrásként viselkedik.

Cs.Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, VII. Nyomás!

2015. december 25.

A legegyszerűbb, szinusz hullámformájú hangrezgés mindössze három mennyiséggel jellemezhető: az amplitúdóval (A), a frekvenciával (f) vagy a periódusidővel (T) és a kezdőfázissal (ϕ). E három mennyiség alapján ábrázoltuk eddig a rezgés időbeli hullámformáját. Most viszont egy másik ábrázolással fogsz megismerkedni. Kapaszkodj, mert ez a belépő a digitális világba!