A 21. század idegtudományi, így színlátási vizsgálataihoz egyre korszerűbb eljárásokat használnak.

A modern tudományban az „elmélet" szó a tudományos elméletekre utal, amelyek a tudományos módszernek megfelelően készülnek, és betöltik a modern tudomány által követelt előírásokat.

A legújabb kutatások szerint az agyban legalább 37 olyan terület van, amelyik valamilyen módon hozzájárul a színek látásához.

Az emberi színlátásnak számos olyan vonása van, amely független annak háromszín-jellegétől, nem következik abból.

Johannes Itten svájci festőművész, művészetpedagógus és Bauhaus tanár munkásságáról valószínűleg nem hallottál még.

A színelméletek egy része nem annyira egzakt elmélet, inkább az alkotók és a befogadók viszonyáról szólnak.

Becslések szerint több milliónyi színt vagyunk képesek megkülönböztetni, s természetesen szeretnénk a lehető legtöbbet elő is állítani.

Színlátás akkor lehetséges, ha legalább kétféle, eltérő hullámhossztartományra érzékeny csaptípus van jelen a retinában.

A világ annyira színes, hogy a legkülönbözőbb színelméletek kidolgozására sarkallta a fizikusokat, biológusokat, művészeket, esztétákat, pszichológusokat, színes kiadványokkal foglalkozó szakembereket.

Claude Elwood Shannon, az információelmélet atyja mondta a diákjainak, hogy ha egy bonyolult problémával állunk szemben, próbáljuk meg a feladatot apró részekre bontani, oldjuk meg ezeket a részeket, és a részmegoldásokat összegezve talán megoldhatjuk magát a problémát.