Ha még emlékszel rá, a pszichoakusztikai fejtegetésekben hónapokon keresztül boncolgattuk, hogy mi is az a dinamika. Már akkor mondtam, hogy lesz még dolgunk vele. Sokféle módon értelmezik ezt a fogalmat: beszélünk a természet dinamikájáról, ami végtelen; egy-egy zenemű belső dinamikájáról, az észlelésünk szubjektív dinamika érzetéről, stb.

Az egyes mikrofongyártó cégek gondosan ügyelnek arra, hogy a specifikációkban megadott értékek nehezen lehessenek összehasonlíthatóak más gyártóékéval. Ám ha mégis, akkor az eljárás olyan bonyolult legyen, hogy inkább válaszd a megbilincselést még akkor is, ha különben perverzitásnak tekinted a bdsm-et (szado-mazo szerepjátékot) – főként két rendőrrel.

"Egy hónapja megismerkedtem egy kedves fiúval, de úgy tűnik, túl gyors volt a tempónk. Az első randin már volt csók, a másodikon pedig tapizás is. Szerinte nem lehetünk boldogok, mert ő szereti az elérhetetlen nőket. Mitévő legyek? Milyen egy elérhetetlen nő?"

Aki valaha is foglalkozott hangtechnikával, biztosan találkozott azzal a rettenettel, ami a legvadabb kínzásoknál is borzalmasabb. Ez a jelenség a földhurok. Noha a magyarázata csak alapfokú fizikai ismereteket tételez föl, a megszüntetése gyakorta roppant nehéz, máskor viszont lehetetlen.

A fehér zaj a fénytanból kapta a nevét, ugyanis a fehér fényben az összes szín megtalálható. A hangtechnikában és az elektromosságban, elektronikában színes zajok is vannak. Ezek közös tulajdonsága, hogy a különböző frekvenciájú összetevők előfordulása ugyan továbbra is véletlenszerű, ám a nagyságuk, amplitúdójuk, teljesítmény sűrűségük nem azonos, hanem valamilyen szabályszerűség szerint alakul.

A nemlineáris torzítási paraméterek közül a legegyszerűbb, legkönnyebben mérhető a harmonikus torzítás. Azért az a neve, mert ennek mérésekor csak azt nézzük, hogy az eredeti, egyetlen frekvenciájú mérőjelhez, a hanghullám kimeneti értékéhez képest a kimeneten a torzításból származó harmonikusok külön-külön mekkorák, illetve, az összes felharmonikus aránya mekkora a kimeneten a mérőjel kimeneti értékéhez képest. Ez utóbbit hívjuk teljes harmonikus torzításnak, THD-nek.

Noha már elég sok szempontot vettünk figyelembe a mikrofonok frekvenciamenetének okait vizsgálva, egy nagyon fontos tényező azonban kimaradt, ez pedig a membrán átmérője. A tökéletes mikrofon esetén láttuk, hogy e paraméter nem lehet nulla, de akkor mekkora lehet és miért?

A mikrofonok akusztikus és villamos/elektronikus paramétereinek mérése hosszadalmas, nagy gyakorlatot igényel, kell hozzá jól hangszigetelt és gyakorlatilag visszaverődésektől mentes süketszoba, s az eredmény sokszor siralmas. A mikrofonok adatlapjain nem is szerepel minden – éppen 2017. nyarán kezdtek árusítani világszerte egy olyan mikrofont, amiről lényegében semmit nem tudhatunk meg, csak az árát: 200 000 Ft körül vesztegetik darabját a drágának.

Noha a hangszedők többségét az acélhúros hangszerekhez készített szerkezetek alkotják, az elektronikus hangosítás kezdetei óta volt igény arra, hogy szinte minden hangszert mikrofon nélkül is hangosítani lehessen. Talán a doromb maradt ki ebből a törekvésből, bár az sem biztos.

A mágneses hangszedők a szerkezeti felépítésük alapján két nagy csoportra oszthatók. Az egyik csapat az egytekercses (single coil), a másik az ikertekercses (humbucker) hangszedők világa. Volt időszak, amikor e két társaság vetélkedett egymással, de napjainkra lecsitultak a harci idegek, hiszen mindkét fajta másképp szól, és inkább elviselik egymást, mintsem a hangszedők újoncai mindkettőjüket eltüntessék.