Cs.Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 73. A hangszín és a tudomány

2017. április 16.

A világ színes – legalábbis, színesnek látjuk. A hangok világában gyakran használunk olyan fogalmakat, amelyek a látás analógiájára épülnek. Ilyen például a hangkép és ilyen a hangszín is. S bár a tudós nők – bőrszínre tekintet nélkül - csak mosolyognak azon, hogy a „női princípium” csupán az anyaság volna, azért ők is és férfi kollégáik nemkülönben bajban lennének, ha hibátlan definíciót kérnénk tőlük a hangszín meghatározására.

Cs.Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 71. Te is lehetsz Bikicsunáj

2017. április 02.

Sőt, akárki is lehetsz! Mert ki ne szeretett volna már szebb, okosabb, fiatalabb vagy legalábbis különleges lenni? Én például egészen biztosan, annak ellenére, hogy így vagyok tökéletes. És milyen sokan ábrándoztunk már arról, hogy ünnepelt sztárok leszünk, akik a világot jelentő színpadon vagy képernyőn megjelenve, a pasik/csajok millióinak szívét és a milliomosok pénztárcáját nyitjuk meg.

Cs.Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 69. A hiányzó hangszem

2017. március 19.

Ha valamilyen billentyűs hangszeren – zongorán, szintetizátoron – leütsz egy billentyűt, és sorban utána még néhány egymás mellett levőt, nyilvánvaló, hogy ahhoz a billentyűhöz tartozik magasabb hang, amely a másikhoz képest jobbra van. Teljesen természetes számunkra, hogy a pl. zongora hangjai egyértelmű hangmagasság érzetet okoznak. A hangszerek egyes hangjaiban több összetevő is van; például az alaphang és annak többszörösei, a felharmonikusok. A tiszta hangok esetében a hang frekvenciája többé-kevésbé meghatározta a hangmagasságot. Az összetett hangok esetén vajon melyik frekvencia felel ezért az érzetért?