A mágneses hangszedők a szerkezeti felépítésük alapján két nagy csoportra oszthatók. Az egyik csapat az egytekercses (single coil), a másik az ikertekercses (humbucker) hangszedők világa. Volt időszak, amikor e két társaság vetélkedett egymással, de napjainkra lecsitultak a harci idegek, hiszen mindkét fajta másképp szól, és inkább elviselik egymást, mintsem a hangszedők újoncai mindkettőjüket eltüntessék.

Ha visszagondolsz a „Torzonborz torzítás” című részre, abban arról regéltem, hogy a torzítás fogalmát és mérését olyan mérőjelekkel végezzük, amilyenek a természetben nincsenek. Ha továbbra is elfogadjuk, hogy a természet nem torzít, akkor másképp ítéljük meg a mágneses hangszedőket is. 

Úgy 90 évvel ezelőtt, a háború utáni mámorban, kiderült, hogy az énekesek hangereje nem mindig elég nagy ahhoz, hogy a fúvós szekciót túlüvöltse. Hogy mégis szóljon valami, a ’20-as évek közepétől egyre gyakoribbá vált, hogy az énekesek szája elé mikrofont tettek, és annak jelét erősítőre, majd hangsugárzóra vezették.

Amikor az első tranzisztort megalkották, még nem sejtették, hogy a fejlődés milyen rohamos lesz. De nincs még egy találmány az emberiség történetében, ami akkora karriert futott volna be, mint a tranzisztor, és annyira megváltoztatta volna világunkat. Hiszen az első tranzisztor még nagyon nagy volt, és nem is rétegszerkezetű.

Szeretjük a kristályokat. Van bennük valami misztikus; szabályos szabálytalanságuk ékesíti a testünket, ritka példányai milliárdokat érnek. A krimik jelentős része is kristályok elrablásáról szól, amelyért emberek az életüket is kockára teszik. Persze, a mindig ügyes nyomozók néhány megtévesztő hulla után a tettesek nyomára bukkannak, és az ékkő végül elfoglalja a helyét az őt megillető – de legalábbis gazdag – hölgyemény kebelén.

A 19. század végén már nyilvánvaló volt a fizikusok számára, hogy a mágnesség és az elektromosság között nemcsak szoros kapcsolat, hanem nagy hasonlóság is van. Tehát ha léteznek olyan anyagok, amelyeket ha belső mágneses erőtérbe helyezünk, a mágneses erőtér megszűnése után is mágnesként viselkednek (ferromágnesek), van északi és déli pólusuk, akkor létezhetnek olyan anyagok is, amelyeket ha elektromos erőtérbe helyezünk, akkor az elektromos tér megszűnése után is az egyik oldalukon pozitív, a másikon negatív töltöttségűek maradnak. Az ilyen anyagokat ferroelektromos anyagoknak hívjuk.