Cs. Kádár Péter

Cs. Kádár Péter

A hangfelvételi technológiának régóta szinte elengedhetetlen része az utómunka.

Az életnek vannak kurva nagy kérdései. Az ezekre adott válaszok különbözősége miatt emberi kapcsolatok szakadhatnak meg, örihari meg ilyenek. Ám barátságok és szerelmek is szövődhetnek abból, ha a pár tagjai azonos ízesítéssel falják a káposztás cvekedlit.

Noha rengetegen nyugtatnak, hogy nem lesz semmi baj, néhány nyisszantást követően nyom nélkül meg fogsz gyógyulni, legyen az akár rutinműtét is, te, aki a műtét áldozataként éled meg a hentesek felvonulását, eléggé be vagy fosva. Hiszen aláírattattak veled egy irományt, amelyben vállaltad, hogy ha műtét közben kipurcannál, az csakis a te hibád, te nem bírtad a gyűrődést, és ahogy eleve megnyert per nincs, úgy az sem 100%, hogy az altatásból felébredsz.

Sőt, nem is egy hurok, hanem kettő. Az egyik egy csomó gitárerősítőn található un. effekt hurok – az FX loop.

Az elektrofon hangszerek hangjának forrása az elektromos váltakozó feszültség. E hangszerekkel vagy olyan hangokat akarunk előállítani, amelyek az akusztikus hangszerek hangját utánozzák, vagy olyanokat, amilyen hangokat az akusztikus hangszerekkel nem lehet előállítani.

A hangszerek hatodik nagy-nagy családjának, az elektrofon hangszereknek a csengő volt az előfutára. Benjamin Franklin, aki 1752-ben bebizonyította, hogy a villámokat ugyanolyan töltések okozzák, mint amilyenek a borostyán dörzsölésekor vonzzák magukhoz a papírt, nemcsak a villámhárítót találta föl.

Kevés ostoba főnököm volt, de azért akadt közöttük egy vitán felül álló, roppant barom. Rövid ideig ő uralkodott a Magyar Rádió művészeti együttesein, és kb. annyi köze volt a kultúrához, mint egy marék lepkének. A lepkéktől máris elnézést kérek.

Az emberi kéz a természet egyik legbámulatosabb alkotása. Nélkülözhetetlen kelléke volt annak a törzsfejlődési folyamatnak, amelynek a végén megjelentünk mi, emberek. Kezeinkben található testünk összes csontjainak több mint a negyede. Noha kevesebb, mint egy százalékát teszi ki testünknek, mégis agyunk mozgásért felelős részének negyede foglalkozik a mozgatásával. A legtöbb agyi erőforrást ebből az ujjaink mozgatása igényli.

Minél távolabb van az agyadtól, annál kevésbé tudod irányítani és ellenőrzésed alatt tartani, szabályozni valamelyik testrészedet. A lábunk van a legmesszebb az agyunktól, ezért a láb mozgása a legárulkodóbb testbeszéd, metakommunikáció. Ha valaki dobol a lábával, az arra utal, hogy az illető számára unalmas, érdektelen, amit mondasz vagy csinálsz, és azt szeretné a legjobban, ha lekopnál róla.

Ha azt a szót hallod, hogy dobolás, legtöbbször először a dob pergése jut az eszedbe. Hiszen az iskolai vagy nemzeti ünnepségeken, katonai díszszemléken ez a legfeltűnőbb.