Az optikai digitális lemezeket használó készülékek futóművének összetett a feladata.

A lézer napjainkban már egyáltalán nem különlegesség, hiszen az anyagmegmunkálásban, a gyógyászatban, a világításban, a holografikus képalkotásban, a haditechnikában, a Notre Dame székesegyház restaurálása során vagy éppen az intim szőrtelenítéshez is lézersugarat használnak.

„Nem lehet minden pofonhoz egy forgalmi rendőrt állítani” – szűrte le számos, személyes tapasztalata alapján Fülig Jimmy.

Kisiskolásként a legfontosabb eszközünk a radír volt. Ha ugyanis hibásan írtunk valamit, és időben észrevettük, ki tudtuk radírozni, és a helyesnek véltet írni helyette.

A homo sapiens sapiens története két forradalmi újítással párosult a modern ember társadalmi fejlődésének történetében: a strukturált beszéd és a grafikus (képi) eszközök szimbolikus használatával, amely utóbbinak egyik változata az írás.

A kompaktlemezek értékesítésének ugrásszerű csökkenése egyes gyártókat arra serkentett, hogy egy eleve szűk réteget célozzanak meg, amelynek a hangminőség fontosabb, mint az ár.

Minél alaposabban tanulmányozzuk a CD nagycsaládot, annál több árva családtagot fedezhetünk föl. Például nemcsak arany ötvözetből, hanem ezüst ötvözetekből is készült hátoldali, visszaverő réteg.

A házilag nem írható CD lassanként félévszázados története során számos olyan változat született, amelyek nem kapták meg a Philips és a Sony hivatalos elismerését.

Az SVCD elsősorban Európán kívül terjedt el, a kínai kormány szándékának megfelelően.

Az ezredforduló környékén már nem volt vitás, hogy a 21. századi világgazdaságnak és műszaki fejlődésnek egyik legjelentősebb szereplője a Kínai Népköztársaság lesz.